Üres papírlapok bámulnak rám némán,
A varázslatos szavakat tőlem várják,
Hogy megtöltsem élettel az élettelent,
Mesék szárnyán új kalandokra vigyelek.

Megmutassam, amit még sohasem láttál,
Lehess szegény, gazdag, vagy félelmes sárkány,
Ússzunk együtt, ha elsüllyedne a hajónk,
Meneküljünk, ha üldöznek az őslakók.

Repüljünk fel az égbe fényes szárnyakon,
Utazzunk át közösen az évszázadokon,
Lássunk csodákat, amiket még senki más,
Most az egyszer legyen miénk ez a világ.

De én csak bámulom némán a lapokat,
Tollam hegyére már nem jönnek a szavak,
Nincs hatalmam a mesék világa felett,
Elvesztettem az utat, s többé nem lelem.

2009.05.26.