Ötvenes évek eleje. Magyarország. Virágzik a kommunizmus a nagy Szovjetunió védőszárnyai alatt. Az emberek boldogok, jóllakottak. Munkanélküliség és osztálykülönbség nincs. Hivatalosan. De mi van ha a felszín alá nézünk?Budapest külvárosában egymást érik a szegénynegyedek.…

Szerző: Morgan Burnley  2009.11.28. 23:43 Szólj hozzá!

Mit remélsz, mondd, ki sosem voltál rest,Hazudni, s ha úgy találta hamis képet fest,Mit remélsz, hisz boldogan vetted el a másét,Büszke voltál arra, mit miattad átélt.A mának élve csaltad, önző mód ki tiéd,Élvezted az életet, már te se tudod miért.Értékeket birtokoltál, de…

Szerző: TAJ  2009.11.23. 00:28 3 komment

Álmot láttam, ott voltunk te meg én,Te nem mozdultál, nem léptél felém.És én csak vártam, vártam, hogy gyere,Ám nem rám néztél, hanem másfele.Kinyújtottam a kezem, hogy elérjelek,Messze voltál, nem érinthettelek.Néztelek könnyes szemmel, védtelen,Te az égre emelted…

Szerző: Morgan Burnley  2009.11.21. 12:33 4 komment

Kinyitotta a szemét. Fogalma sem volt, mi történt vele, csak azt érezte, hogy a földön fekszik, minden porcikája fáj, a torka teljesen kiszáradt. Szomjazott. Megpróbált felállni, de tagjai nehezek voltak és nem igazán akartak engedelmeskedni. Szép lassan azonban sikerült annyit…

Szerző: Morgan Burnley  2009.11.16. 01:18 2 komment

Napról-napra messzebb szállok,Magam nem nevezném madárnak,Csekély, ám de nemes célom,Remélem megtalállak. Hitem belefektetve,Adom át magam a talánynak,Egyszer úgyis eljössz hozzám,Megígérem megvárlak. És ha egyszer meglátlak,Rögtön odalépek,Csak megszólalni…

Szerző: TAJ  2009.11.11. 14:13 Szólj hozzá!

Hold ragyog fenn a magas égen,S mi táncolunk lenn a fényben,Senki más, egyedül te meg én.Ismernélek, igen, szeretném,Hajóm talán végre révbe ér,Ha te vagy kit nekem szánt az ég.Rég volt, hogy dolgokat így láttam,Hogy mit is akarok, jól tudtam,S én most csak téged akarlak.Miért,…

Szerző: Morgan Burnley  2009.11.11. 01:05 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása