Hold ragyog fenn a magas égen,
S mi táncolunk lenn a fényben,
Senki más, egyedül te meg én.

Ismernélek, igen, szeretném,
Hajóm talán végre révbe ér,
Ha te vagy kit nekem szánt az ég.

Rég volt, hogy dolgokat így láttam,
Hogy mit is akarok, jól tudtam,
S én most csak téged akarlak.

Miért, még nem igazán értem,
Egyszerűen itt belül érzem,
S remélem az vagy, kinek hiszem.

Félek újra túl sokat várok,
Magam lenn a földön találom,
S hogy így legyen, nem akarom.

Bár a mesékben már nem hiszek,
Tudom, nincs álmaim hercege,
De mutasd meg, hogy én tévedek.

Legyen ez a hely tündérország,
Ahol senki sem találhat ránk,
Hol a hold táncot mi velünk jár.

2009.11.11

Szerző: Morgan Burnley  2009.11.11. 01:05 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amateurwriters.blog.hu/api/trackback/id/tr591517026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása