Álmatlan éjszaka és szó szoros az értelme,
Álmos tekintettel nézek az elképzelt képedbe,
Testem már fárad mégis minden porcikámban
Rád gondolok, rád, egy elképzelt világban.
Még két órám van talán, kipihenjem a napot
De nem látok mást csak azt az elképzelt lapot,
Melyre neved lett írva, s én fölé írtam enyém,
De a radírt látom csak mi egyre közeledik felém...
Nem felém..csak képzelet, a papírt maszatolja
Elragadnám, nem lehet, a nevünk ostromolja...
Erkölcsök és érzések küzdelme ez talán,
Hisz másé vagy, aláírtad: csak a halál...
Lehet nem is írtad, nem történt szerződés,
Légy enyém, jöjj ide, most...ennyi és kész!
Kötöttség igen...nem tárgyilagos értékek,
Mig gátat szabnak, közénk állnak, és széttépnek.

Gyomromig hatol, testem megremeg,
Álom helyett fekszek és zizegve reszketek...

Cigarettafüst, s gyújtó lángja
S annak gazdája megnyugvásra várva...