Mindent amit érzek,
Már megfogalmazták,
Mindent amit kérek,
Rég elmondtam már.

De talán tévedtem,
S nem volt igazam,
Még egy kis türelem...
Ennyi kellett volna.

Ez lenne a vége?
Minden hiába volt?
Neked ennyit értem?
Elküldesz magadtól?

Sajnálom, higyj nekem,
Én nem így akartam...
Ez lenne hát minden?
Végleg búcsút mondasz?

Csak mondd a szemembe,
Eltűnök örökre,
De jól gondold ám meg,
Hogy mit veszíthetsz...

Félelem van benned?
Nincs miért, ne aggódj,
Ismersz, bízz meg bennem,
Tedd, ami neked jó.

És én is azt teszem,
Tőled távol akár,
A döntés ím tied,
Lépjünk együtt tovább.

2008.08.08.

Szerző: Morgan Burnley  2008.08.08. 21:50 4 komment

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://amateurwriters.blog.hu/api/trackback/id/tr79607389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TAJ-away 2008.08.11. 15:49:19

Sok sikert a továbbiakban, és "letészem a lantot"

TAJ-away 2008.08.11. 20:03:07

Hazaérve lehiggadva:
Kicsit abbahagyom most, lábra kell álljak, és ha higgattan tudom kezelni az arogáns, nethuszárkodó tiniket, új erőre kapva visszatérek, addig vigyétek tovább, menni fog ez nélkülem is.

Az okokról röviden: én ide azért jártam fel, azért írtam, hogy magam/egymást szórakoztassuk, amikor már az írás helyett bolha-irtással kell foglalkozni az ember kedvet veszt egy rossz nap után.

Na szóval majd re, tessék irogatni

TAJ

Morgan Burnley 2008.08.11. 20:07:20

Ez így korrekt. Ha rendeződnek a dolgok, mindenhova visszaírlak.
süti beállítások módosítása